Kockázatok és lehetőségek a magyar gazdaságban

A legnagyobb kockázatot az árak folyamatos emelkedése, vagyis az infláció okozza. Az infláció, azaz az árak többé-kevésbé állandónak tekinthető emelkedése a pénzzel egyidős, a föníciaiak óta ismert jelenség. A pénzünk egyre kevesebbet és kevesebbet ér, vagyis egyre többet és többet kell adni ugyanazért a termékért.

Az inflációt – természettudományos példával illusztrálva – talán az emberi szervezetre jellemző lázhoz tudnánk a leginkább hasonlítani. Az emberi testnek van egy természetes hőmérséklete, ami egyszerűen abból adódik, hogy a test él, lélegzik, dolgozik, működik. Ehhez a működéshez energiára van szüksége, az energia termelése és felhasználása, a szervezet egészében történő áramoltatása pedig hőtermeléssel jár.

Az energiát a szervezeten belül a vér és a vérrendszer tudja az egyik sejttől a másikig eljuttatni. A gazdaságban a vér szerepét a pénz tölti be, ráadásul a pénz áramlása, a gazdaság működtetése itt is hőtermeléssel, azaz inflációval jár.

Az infláció azonban amellett, hogy szükséges a gazdaság működtetéséhez romboló hatással is jár. Egy viszonylag alacsony, 5% körüli pénzromlás is azt jeleni, hogy minden 100 forintunk 14 forintot veszít a vásárlóerejéből 3 év alatt. Tartósan magasabb, mondjuk 10% feletti ütem esetén ez a veszteség 25 forint már 3 év alatt is.

A másik ilyen kockázati tényező a forint árfolyamának az alakulása. Ha megnézzük az elmúlt 10 év euró/forint grafikonját, akkor azt fogjuk látni, hogy nagy ingadozások mellett, de mégiscsak trendszerűen, évente 2.5% körüli mértékben gyengül a forint a közös európai pénzzel szemben. Noha ez a trend kedvező az exportáló vállalatok számára, de ugyanakkor minden gazdasági szereplő megfizeti az árát.