Mi befolyásolja nemzetközi szinten az arany árát?

Az arany mindig is kiemelt szerepet játszott a globális pénzügyi piacokon, mint értékmegőrző eszköz. Árfolyama azonban nem állandó. Számos tényező befolyásolja az ár dinamikáját (egyebek mellett a kitermelési költségek, az elérhető lelőhelyek, stv), de különösen a geopolitikai és pénzpiaci folyamatok.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy „hol van az arany”? Az aranykitermelő országoknál, bányákban (főképp Kína, Ausztrália, Oroszország, Dél-Afrika, Kanada), a központi bankoknál és kormányoknál, a magánszektorban és az aranyraktárakban [(a New York-i Federal Reserve Bank, Fort Knox- (USA) és Bank of England (London)].
Az arany modernkori árfolyamára a legnagyobb hatást az aranydeviza-standard rendszer vége, vagyis a dollár aranyhoz kötésének eltörlése (1971) jelentette. A II világháború előtt egyértelműen az arany volt a nemzetközi kereskedelemben az egyes valuták közötti értékmérő – ez volt az aranystandard rendszere. A háború nemcsak a politikai, de a gazdasági viszonyokat is teljes mértékig átrendezte, ezért született meg 1946-ban Bretton Woodsban az új aranydeviza-standard rendszer, amelyben az USA vállalta a dollár korlátlan aranyra váltását, kötött árfolyamon. A megállapodás 1971-es, Nixon általi felmondása következtében az arany árát felszabadították a fix 35 dolláros árból, és a piac kezdte meghatározni az árfolyamot. Az arany ára meredeken emelkedni kezdett, és az évtized végére elérte a 800 dollárt unciánként, de ezzel párhuzamosan az arany elveszítette azt a kitüntetett szerepét, amit addig a világ pénzügyi rendszerében játszott.
Ennek ellenére a központi bankok továbbra is jelentős mennyiségű aranytartalékot tartanak. Amikor egy központi bank aranyat vásárol vagy elad, az természetes módon közvetlen hatást gyakorol az árfolyamra. Például, ha több központi bank egyidejűleg nagy mennyiségű aranyat vásárol, az növeli a keresletet és az árakat. Az is fontos tényező, hogy az aranyra általában akkor nő meg a kereslet, amikor a papírpénz vásárlóértéke gyengül, a kamatlábak alacsonyak, az értékpapírpiacok rosszabbul teljesítenek vagy épp háborús konfliktusok idején.
Az inflációval szembeni védelem egyik eszköze a befektetők számára az arany. Amikor az infláció növekszik, a pénz vásárlóereje csökken, ami miatt sok befektető az aranyhoz fordul, hogy megőrizze a vagyonát. Ezzel párhuzamosan a kamatlábak is szorosan összefüggenek az arany árával. Alacsony kamatkörnyezetben az arany vonzóbbá válik, tekintve, hogy a kötvények vagy más kamatozó eszközök hozama kevésbé csábító.
A geopolitikai feszültségek, mint a háborúk, politikai viszontagságok és instabilitás vagy gazdasági szankciók szintén növelik az arany keresletét. Az aranyat gyakran „menedékeszközként” emlegetik még ma is. Amikor egy-egy nemzetközi konfliktus vagy gazdasági válság bontakozik ki, az arany ára szinte törvényszerűen emelkedni kezd. Ez történt Ukrajna Oroszország általi inváziója idején, 2022 februárjában is, de számos más példát is sorolhatunk erre az elmúlt évtizedekből. Ez történt egyebek mellett 1979–1980-ban az iráni iszlám forradalom és túszválság idején, a 9/11-es terrortámadásokkor, a 2008-as globális pénzügyi válság során, vagy épp a COVID következtében is.
A geopolitika mellett az arany ára természetesen függ a piaci folyamatoktól is. Az arany ára általában fordított kapcsolatban áll az amerikai dollár árfolyamával. Az aranyat többnyire dollárban denominálják, egy erős dollár csökkentheti az arany iránti keresletet, hiszen a más valuták birtokosai számára drágábbá válik az arany megvásárlása. Amikor viszont a dollár gyengül, az arany iránti kereslet megnő, ami felfelé tolja az árakat. A globális gazdasági növekedés lassulása vagy visszaesése szintén növelheti az arany iránti keresletet. Amikor a gazdasági kilátások bizonytalanok, az arany biztonságos menedékként funkcionál, és sokan fordulnak hozzá, hogy megőrizzék vagyonukat. Ugyanakkor, ha a globális gazdaság erőteljes növekedést mutat, az arany ára általában csökkenni kezd, mivel a befektetők inkább más eszközökben látják a jobb hozampotenciált.
Éppen ezért az arany piacára a befektetők hangulata is jelentős hatást gyakorol. Amikor a piacokon pesszimizmus uralkodik, például gazdasági lassulás vagy tőzsdei zuhanások idején, a befektetők hajlamosak aranyba fektetni. Ezzel szemben, ha a piacok optimisták, és növekedést várnak, az arany iránti kereslet csökkenhet. Ebből a szempontból különösen érdekesek az elmúlt kicsivel több, mint két év folyamatai: miközben – részben a már említett geopolitikai feszültségek nyomán- folyamatosan emelkedik az arany ára, de a tőzsdék is jól teljesítenek, vagyis nem lehet a rekord magasságokban található árfolyamot csak a hagyományos tényezőkkel megmagyarázni. Az arany piaca is átalakulóban van, alkalmazkodva az új világpiaci realitásokhoz, reagálva az új kihívásokra és keresleti tényezőkre.

Ha többet szeretne megtudni akár az arany történetéről, az árfolyam mögött meghúzódó tényezőkről, akár a kereskedési és befektetési lehetőségekről, vagy éppen fizikai aranyat szeretne vásárolni, keresse kollégáinkat a maalbeck.hu oldalon található elérhetőségeink valamelyikén.