Blog

A lejáró állampapírokból felszabaduló tőke mozgása kulcsfontosságú a gazdaság és az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. Ha a befektetők jelentős része más eszközök, például részvények, vállalati kötvények vagy külföldi befektetések felé fordul, az állam finanszírozási költségei növekedhetnek, ami hosszabb távon hatással lehet az államháztartás egyensúlyára, a forint árfolyamára és a monetáris politika mozgásterére. A kereslet fenntartása érdekében az állam többféle stratégiát alkalmazhat. Az egyik eszköz a magasabb kamatszint, amely növelheti az állampapírok vonzerejét, de hosszabb távon növeli az adósság finanszírozási terheit is. Egy másik lehetőség az új állampapír-konstrukciók, például inflációkövető vagy zöld kötvények bevezetése, amelyek szélesebb befektetői kört vonzhatnak és csökkenthetik az Read more...

Az, hogy 2024 világszerte egy meglehetősen nehéz és összetett év volt nem egy új megállapítás, de különösen igaz állítás a magyar gazdaság szempontjából. Sajnos abban sincs nagyon vita az elemzők között, hogy 2025 sem ígérkezik sokkal egyszerűbbnek.

Ha most lenne vége az évnek, az S&P 500 indexbe fektetők a mai nappal 25 százalék feletti hozamot értek volna el ebben az évben. Jogosan vethetik fel a kérdést: van-e még innen tovább az év végéig? Mire számítsunk 2025-ben?

It’s economy, stupid! A híres mondat 1992-ben hangzott el Jim Carville-től, Bill Clinton stratégiai tanácsadójától az elnökválasztási kampányban.

Az arany mindig is kiemelt szerepet játszott a globális pénzügyi piacokon, mint értékmegőrző eszköz.

Az elmúlt években nem unatkoztunk a pénz- és tőkepiacokon: 2020, a pandémia kitörése óta hol az egészségügyi vészhelyzet, hol a politikai körülmények, majd a háború, az energiaárak és az infláció elszabadulása, valamint számos egyéb tényező gondoskodott a változatosságról a piacokon.

Megnégyszereződött a Samsung nettó bevétele – közölte a vállalat a hét elején –, főképp annak köszönhetően, hogy a Microsoft és Apple mesterséges intelligenciával kapcsolatos megrendelései megsokszorozódtak.

Egyelőre főként az AI szektorban úttörő szerepet játszó szoftver és hardvercégek árfolyama ugrott meg. Itt az emelkedés majdnem exponenciálisnak mondható, a sok évtizedenként egyszeri, ritkán látott mértékben a várható bevételsokszorozódás és az igen magas profitmarzsok hatására.

Az euró bevezetése nem egy szabadon választott házi feladat, hanem az európai uniós csatlakozással vállalt szerződéses kötelezettség.

Az infláció, azaz az árak többé-kevésbé állandónak tekinthető emelkedése ősidők óta ismert jelenség. De mi is az az infláció? És mennyire tekinthetjük valós problémának a létét?